81–720/721 Jauza

81–720/721 Jauza
Általános adatok
Gyártó	Metrovagonmas
Gyártásban	1991–2004
Szolgálatba állás	1998. június 10.
Átépítés
Éve	2013
Műszaki adatok
Nyomtávolság	1520 mm
Gyorsítás	1,3 m/s²
Fékezés	1,3 m/s²
Engedélyezett legnagyobb sebesség	100 km/h
Hossz	20 m
Magasság	3,644 m
Szélesség	2,7 m
Üres tömeg	34,5 t
Vonatbefolyásoló rendszer	Vityaz-1
A Wikimédia Commons tartalmaz 81–720/721 Jauza témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jauza szerelvény a scserbinkai tesztpályán

A 81–720/721 Jauza[1][2] (oroszul: Яуза) az orosz Metrovagonmas gépgyár metrókocsi típusa, melyet az 1990-es évek végétől a moszkvai metróban használnak. A szerelvények 81–720 vezérlőkocsikból és 81–721 típusú köztes kocsikból állnak. Tervezése 1987-ig nyúlik vissza, az első kocsit pedig 1990–1991 között építették. Gyártását 2002-ben megbízhatósági okok miatt megszüntették, az üzemeltetési nehézségek miatt a moszkvai metró 2019-ig az összes Jauza szerelvényt kivonta a forgalomból. Továbbfejlesztett változata a 81–740/741 Ruszics.

Története

Tervezése 1987-ben kezdődött. A Metrovagonmas első olyan járműve, amely szakított a szovjet időszak konstrukciójával és új konstrukciós megoldásokat alkalmaztak. A kocsiszekrény rozsdamentes acélból készült, amit sárgára és szürkére festettek az előző modelleken használt kék helyett. A vezérlőkocsik eleje jellegzetes, modern kialakítású. A járműhöz új forgóvázat készítettek.

Továbbá a régebbi típusú metrókocsikban használatos légcsatornát teljesen elhagyták, és ezt ventilátorokra cserélték, a kocsikban több hely volt, így akár 30-40 ember is elfért bennük. Eredetileg a kocsiban található padokat kipárnázták volna, hogy jobban igazodjanak az emberi hát körvonalaihoz, de ezt az ötletet hamar elvetették, és a hagyományos rongálásellenes műanyag székeket szerelték be.

A DK–120 egyenáramú vontatómotort és az impulzusüzemű tirisztoros teljesítményszabályozót a moszkvai Gyinamo Villanymotorgyár fejlesztette ki. A járművön alkalmazott fékenergia-visszanyerés lehetővé teszi a csendesebb és hatékonyabb üzemeltetését.

A Jauzában használt Vityaz–1 ATC-t a Tyihomirov Tudományos Kutatóintézet fejlesztette ki.

1992 végén elkészült egy kísérleti Jauza jármű is, melyet a Gyinamo cég által készített aszinkron vontatómotorral szereltek fel. A tesztelést az Összoroszországi Vasúti Tudományos Kutatóintézet (VNIIZST) scserbinkai tesztpályáján végezték. Mivel a teszthelyszínen nincs harmadik sín, ideiglenesen áramszedővel szerelték fel, hogy használni tudja a 850 V-os felsővezetéket. Ezzel a típussal szemben számos mechanikai vagy szerkezeti probléma merült fel.

1993-ban mutatták be először a nyilvánosság előtt a Polezsajevszkaja metróállomáson.

Jegyzetek

1. A Jauza folyó Moszkvában és a Moszkvai területen.
2. Az oroszországi egységes vasútijármű-osztályozási rendszer alapján a típusjelzésben az első két számjegy (81) a metrókocsik kódja, a második számcsoport a modell sorozatszáma.

Források

• Je. R. Abramov (szerk.): Elektropodvizsnoj szosztav otyecsesztvennih zselezsnih dorog, 2015, pp. 473–475.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 81-720/721 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• A 81–720/721 Jauza gyári típusismertetője (oroszul)