Ördögcérna-gubacsatka

Ördögcérna-gubacsatka
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Alosztály: Atkák (Acari) Öregrend: Valódi atkák (Acariformes) Rend: Bársonyatka-alakúak (Trombidiformes) Alrend: Elöllégnyílásos atkák (Prostigmata) Alrendág: Eleutherengona Öregcsalád: Gubacsatkaszerűek (Eriophyoidea) Család: Gubacsatkafélék (Eriophyidae) Alcsalád: Gubacsatkaformák (Eriophyinae) Nemzetség: Aceriini Nem: Aceria Keifer, 1944 Faj: A. kuko
Tudományos név
Aceria kuko Kishida, 1927
Szinonimák
Eriophyes kuko Kishida, 1927 Aceria tjyingi (Manson, 1972): Huang, 2008 Eriophyes tjyingi (Manson, 1972): Kuang, 1983 Eriophyes parawagnoni Kuang, 1983
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ördögcérna-gubacsatka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ördögcérna-gubacsatka témájú kategóriát.

Az ördögcérna-gubacsatka (Aceria kuko) az atkák (Acari) alosztályának Eriophyidae családjába tartozó, Magyarországról 2015-ben kimutatott kártevő gubacsatka, a gyógynövényként használatos közönséges ördögcérna (Lycium barbarum) (melynek gyümölcse a goji bogyó) parazitája.

A fajt 1927-ben írták le Japánban Lycium chinense leveleiről.

Elterjedése

A faj Kelet-Ázsiából ismert, (Japán, Kína, Dél-Korea, Tajvan) Nyugat-Európában többfelé észlelték jelenlétét Kínából érkező dísznövényszállítmányokon, de a zárlati intézkedések során ezeket feltartóztatták.

Magyarországon 2014 nyarán észlelték először a kártételére utaló jeleket Hevesen, Budapesten és Sasadon.

Megjelenése

Gubacsok

A szabálytalan alakú, 2-4 mm átmérőjű, sárgászöld, majd lilás színezetű lédús gubacsok a levél színe és fonáka felé is kiemelkednek.

Morfológia

A faj egyedei a családra jellemző módon rendkívül kis méretűek, féregszerű, hosszúkás megjelenésűek. Mindkét ivar két pár lábbal rendelkezik, melyek a szájszerv (gnathosoma) közvetlen közelében helyezkednek el. A Magyarországon gyűjtött nőstények testhossza 178-290 µm között változik. Színezetük többnyire világos sárgás, narancsos.

Életmódja, kártétele

A faj szívogatásának hatására a levélen a fent leírt jellegekkel bíró gubacsok jelennek meg. A faj egyedei a gubacsok belsejében élnek, táplálkoznak és szaporodnak. Egy-egy gubacsban rendkívül nagy számban találhatók meg az egyedek, a kártétel erősödésével a levelek lehullanak, a növény gyengülését okozhatják. A gubacsok rontják a -sok esetben dísznövényként ültetett- közönséges ördögcérna díszítőértékét. A faj tápnövényei közé tartozik a fekete csucsor (Solanum nigrum) és termesztett paprika (Capsicum annuum) is.

Éghajlatunkon a telet a faj a rügyekben, esetleg kéregrepedésekben tölti. A vegetáció kezdetétől az áttelelt nőstények táplálkozásba kezdenek a leveleken, ennek hatására alakulnak ki a gubacsok.

Források

• Ripka Géza, Érsek László, Rózsahegyi Péter, Vétek Gábor (2015). „Egy újabb jövevény gubacsatkafaj, az Aceria kuko (Kishida) (Prostigmata: Eriophyidae) megjelenése Magyarországon”. Növényvédelem 51 (7), 301-307. o. 
• H. Anderson, J. C. Ostojá-Starzewski: Fera Pest Risk Analysis for Aceria kuko (PDF). The Food and Environment Research Agency (Fera). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 30.)
• J. C. Ostojá-Starzewski: Goji gall mite Aceria kuko (Kishida) (PDF). The Food and Environment Research Agency (Fera). (Hozzáférés: 2015. július 30.)^[halott link]