Évezredek története
Az Évezredek története egy 20. század elején megjelent nagy terjedelmű magyar nyelvű népszerűsítő történelmi mű volt, kiállítása miatt a díszművek közé sorolható. TörténeteElőzményekA 19. század végén és a 20. század elején elterjedt gyakorlat volt, hogy különböző folyóiratok előfizetőik részére ingyenesen vagy nagy kedvezménnyel külön nagyobb terjedelmű, könyvszerű kiadványokat adtak ki. Ezek sokszor csak egyes regények, albumok voltak, de léteztek teljes könyvsorozatok is. Talán az egyik legnagyobb ilyen vállalkozás a Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap és Könyvkiadó Vállalat által 1908 és 1912 között kiadott, 10 nagy alakú, vaskos kötetből álló Tolnai Világtörténelme volt.[1] Az „Évezredek története” megjelenéseAz 1910-es évek elején a Szabad Szó és társlapja, a Képes Világlap szerkesztősége (Mezőfi Vilmos és Elek Sándor) is úgy döntött, hogy egy nagyobb vállalkozásba fognak. Feltehetően a Tolnai Világtörténelme hatására egy saját világtörténelmi sorozat megindítását készítették elő, amely széles tömeg számára közérthető, olvasmányos-regényes módon mutassa be az emberiség múltjának nagy eseményeit. A kiadók kiemelték:
A sorozatot 10 kötetre tervezték, és eredeti kötetbeosztása a következő lett volna:[3]
Azaz látható, hogy a 10 tervbe vett kötet közül 7 a kezdetektől a kiadás idejéig tárgyalta volna a világ történelmét, 1 kötet földrajzi, 1 művelődéstörténeti, 1 pedig – érdekes módon – népszerű orvostudományi lett volna. Az eredeti koncepció végül nem valósult meg. Ugyan 1911-ben[4] megkezdték a mű technikai előállítását, és 1912-ben[5] (más források szerint 1913-ban)[6] hozzáfogtak a sorozat kiadásához, és a VI. kötettel 1915-ben el is jutottak a nagy francia forradalom időszakáig. A VII. kötet a hirdetések szerint Bonaparte Napóleon felemelkedésével folytatódott volna, azonban a kiadók az időközben elkezdődött első világháború miatt, aktualitási okokból megváltoztatták az eredeti terveket. A VII. kötet Hősök könyve néven a világháború harcairól szól. Ezt követően még 4 kötet (VIII–XI.) jelent meg, ugyancsak a világháború eseményeit tárgyalva. 1918-ban a XI. kötettel befejeződött a sorozat.[6] A hiányzó időszakot (kb. 1800–1900) később sem pótolták. KiállításA kötetek 21 x 28 cm-es[7] kötetekben jelentek meg. A kötetek elején Hazay Aladár festőművész által készített[forrás?] címkép volt látható, amely sötét vörös háttéren fekete tintával rajzolt, egyik kezében fáklyát-, másik kezében kinyitott könyvet tartó, földgömbön álló nőalakot ábrázolt. (Egyes változatokban a rajzok aranyozva voltak,[8] míg más esetekben nem.)[9] A nőalak lábainál más könyvek hevertek szétszórtan, az egyikre a bölcsességet jelképező bagoly telepedett, a háttérben művelődéstörténeti képek látszanak. A borító alján félkövér, kapitális betűvel a sorozat címe volt olvasható – akárcsak a gerincen.[forrás?] Az egyes kötetek számos fekete-fehér szövegképet és egész oldalas fekete-fehér rajzot tartalmaztak, amelyekhez hosszabb-rövidebb képaláírás tartozott. A képeket egy részét ugyancsak Hazay késztette (a sorozatjelző címlapon a következő olvasható: „a cimképet és több más rajzot készítette: Hazay Aladár festőművész”). A kötetek végén képjegyzék található. Nyomtatása a Fráter és Társa Könyvnyomdájában Budapesten történt. A II–III., és a IV.–V. kötet egybekötve, de külön címlappal jelent meg.[10] A teljes sorozat terjedelme 1775 oldal volt. Korabeli áraA könyvek bolti ára a címlapok szerint 25 korona volt, azonban a Szabad Szó és a Képes Világlap előfizetői viszont csak a bekötésért felszámított 1 korona 76 fillérért juthattak a kötetekhez. ElérhetőségA kötet napjainkban kizárólag antikváriusi forgalomban fordul elő – reprint vagy elektronikus kiadása nincs. Értékességét mutatja, hogy alkalmanként aukciósházakban árverési tétel.[8][11][12] KötetbeosztásaAz egyes megjelent kötetek a következők voltak:
KéptárJegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia