Északnyugati farkas

Északnyugati farkas
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia) Család: Kutyafélék (Canidae) Alcsalád: Valódi kutyaformák (Caninae) Nemzetség: Kutyák (Canini) Nem: Canis Faj: C. lupus Linnaeus, 1758 Alfaj: C. l. occidentalis
Tudományos név
Canis lupus occidentalis (Richardson, 1829)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Északnyugati farkas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Északnyugati farkas témájú médiaállományokat és Északnyugati farkas témájú kategóriát.

A északnyugati farkas – egyéb nevein Mackenzie-völgyi farkas,[1] alaszkai farkas[2] vagy kanadai farkas[3] – (Canis lupus occidentalis), a szürke farkasnak az Észak-Amerika nyugati részén élő alfaja. Vitathatatlanul a szürke farkas legnagyobb élő alfaja, elterjedése Alaszkától, a Mackenzie-folyó felső völgyétől, dél felé az egész nyugat-kanadai tartományok déli, valamint az Egyesült Államok északnyugati részéig tart.[2]

Rendszerezése

A Mammal Species of the World taxonómiai hatóság (2005) Canis lupus occidentalis-t a szürke farkas alfajaként ismeri el.[4] Az alfajt először a skót természettudós, Sir John Richardson írta le 1829-ben. Úgy döntött, hogy az "occidentalis" nevet a földrajzi elhelyezkedése alapján adta, nem pedig a színe alapján, mivel túlságosan változató.[5]

Az egyik forrás szerint az észak-amerikai szürke farkasok filogenetikai elemzései azt mutatják, hogy három klád létezik, az északnyugati farkas (Canis lupus occidentalis), a Buffalo farkas (Canis lupus nubilus) és a mexikói farkas (Canis lupus baileyi), amelyek mindegyike külön vándorlást jelent Észak-Amerikába a különböző eurázsiai ősöktől. Az északnyugati farkas az utolsó szürke farkasok leszármazottja, amelyek megtelepedtek Észak-Amerikában. Valószínűleg az utolsó jégkorszak után a Bering-földhídon át juthatott el Észak-Amerikába, kiszorítva a Buffalo farkas populációit; ez a folyamat a mai napig tart. A Buffalo farkas mellett az északnyugati farkas az öt Észak-Amerikában megtalálható szürke farkas alfaj legelterjedtebbike, legalább hat különböző szinonimája ismert.[3]

Leírása

A szürke farkas legtermetesebb alfaja. A kanadai Brit Columbia tartományban végzett mérések alapján a hímek súlya átlagosan 51,7 kg, addig a nőstények súlya átlagban 42,5 kg.[6] A Yellowstone Nemzeti Parkban történt mérések alapján a nőstények súlya átlagban 40 kg, a hímeké pedig 50 kg, míg télen a felnőtt állatok átlagos súlya 46,4 kg.[7][8] Az újabb tanulmányok szerint, melyeket az Egyesült Államok északnyugati részén végeztek, az átlagos marmagasság mindkét nem esetében 68-91,5 cm között. Ugyanezen vizsgálat szerint a hímek súlya 45–72 kg, míg a nőstényeké 36–60 kg volt.[9]

Ez egyben még az egyik leghosszabb alfaja is a szürke farkasnak, hossza elérheti a 213 cm-t is.[10][11]

Összehasonlításképpen a legközelebbi méretű riválisa, az európai szürkefarkas (Canis lupus lupus) és a belső-alaszkai farkas (Canis lupus pambasileus) átlagos felnőtt súlya 39–40 kg.[12][13] Sir John Richardson az északnyugati farkast az európai szürkefarkasnál robusztusabb felépítésűnek írta le, , nagyobb, kerekebb fejjel, vastagabb, tompa pofával, rövidebb füllel és dúsabb bundával.[5]

Visszatelepítése

A Yellowstone Nemzeti Parkban a mesterségesen áttelepített északnyugati farkasok főként vapitivel táplálkoznak. Általában falka csapatmunkával pánikot kelt a csordában, hogy elválasszák onnan a fiatalabb szarvast a felnőttektől. Télen a legyengült vagy beteg vapitik szintén fontos szerepet játszanak a Yellowstone-i farkas étrendjében, és a becslések szerint Yellowstone-ban a télen legyengült vagy beteg vapitik több mint 50%-át a farkasok vadásszák le. Ezek közül a tetemek mintegy 12% más ragadozók, köztük hollók, fehérfejű rétisasok, fekete medvék, grizzly medvék és prérifarkasok pusztították el.[14] Az itteni farkasok bölényt is zsákmányolnak, különösen a beteg egyedeket vagy a borjakat veszik célba, mivel az egészséges felnőtt bölény patáival könnyen megölhet egy farkast.

Jegyzetek

1. Mech, L. David (1970), The wolf: The Ecology and Behaviour of an Endangered Species, Natural History Press, ISBN 978-0-307-81913-0
2. Mech, L. David (1981), The wolf: The Ecology and Behaviour of an Endangered Species, University of Minnesota Press, p. 352, ISBN 0-8166-1026-6
3. (2012) „An account of the taxonomy of North American wolves from morphological and genetic analyses”. North American Fauna 77, 1–67. o. DOI:10.3996/nafa.77.0001. „The findings and conclusions in this article are those of the author(s) and do not necessarily represent the views of the U.S. Fish and Wildlife Service.” 
4. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) wozencraft2005 nevű lábjegyzeteknek
5. Richardson, J. (1829) Fauna boreali-americana, or, The zoology of the northern parts of British America, London : J. Murray [etc.], pp. 60-65
6. Table listing the 1996 Northwestern wolves introduced into Idaho Archiválva 2019. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben. Forwolves.org (2002-11-01). Retrieved on 2012-12-29.
7. YS 24-1 Yellowstone Wolf Facts. National Park Service. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
8. Metz, M. C., Vucetich, J. A., Smith, D. W., Stahler, D. R., & Peterson, R. O. (2011). Effect of sociality and season on gray wolf (Canis lupus) foraging behavior: implications for estimating summer kill rate. PLoS One, 6(3), e17332.
9. Castellò, Josè R.. Canids of the World. Princeton, New Jersey: Princeton University Press Princeton and Oxford, 88. o. (2018). ISBN 978-0-691-17685-7 
10. How big is a northwestern wolf. amazing-animals-planet.com , 2022. január 1. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
11. Sather, Patrick: The 10 Largest Wolves in the World. a-z-animals.com , 2022. május 23. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
12. Heptner, V. G. & Naumov, N. P. (1998) Mammals of the Soviet Union Vol.II Part 1a, SIRENIA AND CARNIVORA (Sea cows; wolves and Bears), Science Publishers, Inc. USA., pp. 184-187, ISBN 1-886106-81-9
13. Gray wolf (in the Yukon). Environment Yukon . Government of Canada, 2017 (Hozzáférés: 2017. november 30.)
14. Yellowstone Elk. National Park Service

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Northwestern wolf című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.