Ékfarkú lile

Ékfarkú lile
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Lilefélék (Charadriidae) Alcsalád: Lileformák (Charadriinae) Nem: Charadrius Faj: C. vociferus
Tudományos név
Charadrius vociferus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Hosszúfarkú lile
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ékfarkú lile témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ékfarkú lile témájú médiaállományokat és Ékfarkú lile témájú kategóriát.

Az ékfarkú lile vagy hosszúfarkú lile (Charadrius vociferus) a madarak osztályának, a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Alfajai

• Charadrius vociferus peruvianus (Chapman, 1920)
• Charadrius vociferus ternominatus Bangs & Kennard, 1920
• Charadrius vociferus vociferus Linnaeus, 1758[2]

Előfordulása

Az amerikai kontinensen fészkel Kanada déli részétől, Mexikó középső részéig, valamint az Antillákon, Peruban és Chilében. Telelni az északi részen élők délre vonulnak, a déli részen élők inkább csak kóborolnak, egyesek eljutnak Európába is.

Természetes élőhelyei a füves rétek, mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendkívül ritka kóborló.[5]

Megjelenése

Testhossza 23–26 centiméter, szárnyfesztávolsága 59–63 centiméter, testtömege pedig 162–178 gramm.[5] Nyakán kettős fekete nyakörv található. Hosszú hegyes szárnyai és farka van, melyen rőt vörös farkcsík található.

Életmódja

Rovarokkal és más gerinctelenekkel táplálékozik.[5]

Szaporodása

Évente egyszer, esetenként kétszer költ. A fészkelés kezdete március közepétől április elejéig húzódik. Fészkét földön lévő mélyedésbe készíti. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva 22-25 napig kotlik. A fiókák 40 napos korukra válnak önállóvá.[5]

Fészke, tojásaival

és csibéje

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma csökken, de még nem éri el a kritikus mértéket. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
5. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)

További információk

• Ritka madarak hazai előfordulásai
• Képek az interneten a fajról
• A faj hangja