Ámon isteni felesége

hemet-netjer

Ámon isteni felesége (ḥm.t nṯr n ỉmn) magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja.[1]

Az isten felesége cím elsőként a X. és a XII. dinasztia idején tűnik fel, amikor az Ámon, Min és Ptah szolgálatában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az Újbirodalom kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.[2]

A pozíciót innentől legtöbbször vér szerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.[3] Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét kártusba írhatta (a XX. dinasztia idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a XXI. dinasztia idejétől),[4] és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még szed-ünnepet is tarthatott.[5]

Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, Ahhotep, neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, Ahmesz-Nofertari volt, a XVIII. dinasztia (és az Újbirodalom) első fáraójának, I. Jahmesznek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a nagy királyi hitves címet.[6] Hatsepszut is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az Isten felesége címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor VI. Ramszesz ráruházza lányára, Iszetre. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.[7]

Ámon isteni felesége a harmadik átmeneti kor végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor III. Oszorkon lányát, I. Sepenupetet jelölték ki erre a pozícióra. A cím i. e. 525-ben tűnik el végleg, mikor Anhnesznoferibré főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, III. Pszammetiket.

Ámon isteni feleségeinek listája

XVII.–XX. dinasztia

Név	Dinasztia	Megjegyzés
Ahhotep	XVII. dinasztia	Szekenenré Ta-aa felesége (a cím csak koporsóján jelenik meg)
Ahmesz-Nofertari	XVIII. dinasztia	Szekenenré és Ahhotep leánya, I. Jahmesz felesége
Szitkamosze	XVIII. dinasztia	valószínűleg Kamosze leánya; lehetséges, hogy csak halála után kapta a címet
Ahmesz-Meritamon	XVIII. dinasztia	I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya, I. Amenhotep felesége
Ahmesz-Szitamon	XVIII. dinasztia	I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya
Hatsepszut	XVIII. dinasztia	I. Thotmesz leánya, fáraó
Nofruré	XVIII. dinasztia	Hatsepszut és II. Thotmesz leánya
Iszet	XVIII. dinasztia	III. Thotmesz anyja; csak halála után kapta a címet
Szatiah	XVIII. dinasztia	III. Thotmesz felesége
Meritré-Hatsepszut	XVIII. dinasztia	Hui Ámon-papnő lánya, III. Thotmesz felesége
Meritamon	XVIII. dinasztia	III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut leánya
Tiaa	XVIII. dinasztia	II. Amenhotep felesége, IV. Thotmesz anyja
Szitré	XIX. dinasztia	I. Ramszesz felesége, I. Széthi anyja
Tuja	XIX. dinasztia	I. Széthi felesége, II. Ramszesz anyja
Nofertari	XIX. dinasztia	II. Ramszesz felesége (a sírjában említik címét)
Tauszert	XX. dinasztia	II. Széthi felesége, majd fáraónő
Iszet Ta-Hemdzsert	XX. dinasztia	III. Ramszesz felesége, IV. Ramszesz és VI. Ramszesz anyja
Titi	XX. dinasztia	III. Ramszesz felesége
Duatentopet	XX. dinasztia	IV. Ramszesz felesége
Iszet	XX. dinasztia	VI. Ramszesz és Nubheszbed leánya

XXI.–XXV. dinasztia

Név	Uralkodói név	Hatalmon	Dinasztia	Megjegyzés
Maatkaré	Mutemhat		XXI. dinasztia	I. Pinedzsem és Duathathor-Henuttaui leánya
Henuttaui			XXI. dinasztia	II. Pinedzsem és Iszetemheb lánya
Karomama Meritmut	Szitamon Mutemhat		XXII. dinasztia	talán II. Oszorkon lánya
Tasaheper (?)			XXII. dinasztia
I. Sepenupet	Henemetibamon	i. e. 754–714	XXIII. dinasztia	III. Oszorkon lánya
I. Amenirdisz	Hanoferumut	i. e. 740–700	XXV. dinasztia	Kasta és Pebatjma lánya
II. Sepenupet	Henutnoferumut Irietré	i. e. 710–650	XXV. dinasztia	Piye lánya, Amenirdisz unokahúga
II. Amenirdisz		i. e. 670–640	XXV. dinasztia	Taharka lánya, Sepenupet kijelölt örököse; nem tisztázott, betöltötte-e a pozíciót, mert az asszír megszállásnak véget vető I. Pszammetik a saját lányát jelölte ki rá
I. Nitókrisz (III. Sepenupet)	Nebetnoferumut	i. e. 656–586	XXVI. dinasztia	I. Pszammetik és Mehitenweszhet lánya
Anhnesznoferibré	Hekatnoferumut	i. e. 595–525	XXVI. dinasztia	II. Pszammetik és Tahuit lánya, Nitókrisz testvérének unokája; egyben Ámon főpapja is
II. Nitókrisz			XXVI. dinasztia	II. Jahmesz lánya, Anhnesznoferibré testvérének unokája, a papnői cím kijelölt örököse, egyben Ámon főpapja is; valószínűleg nem töltötte be Ámon isteni feleségének pozícióját a perzsa invázió miatt

Források

1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.41
2. Toby Wilkinson: The Thames and Hudson Dictionary of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2005. p.93
3. Dodson–Hilton, op.cit., p.21
4. Dodson–Hilton, op.cit., p.26
5. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X , p.376
6. Shaw, op.cit., pp.244-245
7. Wilkinson, op. cit., p.93