A Franklin kifut a tengerre
A Franklin kifut a tengerre (Mistress Branican) Jules Verne 1891-ben megjelent kalandregénye. Branicanné asszonyság[1] és A hőslelkű Branicanné[2] címmel is kiadták. A regény története hasonlít a Grant kapitány gyermekeihez. Történet
1875-ben San Diego kikötőjéből útnak indul a Franklin, a kilencszáz tonnás vitorlás India felé. A hajó kapitánya, John Branican ifjú feleségét, Dollyt és kisgyermekét, Watot hagyja otthon. A Franklin azonban több hónap múlva sem éri el Kalkuttát. Miközben a hajónak nyoma vész, Dollyt kisfia váratlan halála évekre megfosztja elméje épségétől. Négy évvel később, amikor az asszony fokozatosan újra magához tér, egy váratlan örökség folytán dúsgazdaggá válik. A vagyonát elsősorban egy cél érdekében használja: fel akarja kutatni a férje irányításával útnak indult elveszett hajót. Bízik abban, hogy a kapitány életben maradt. Az asszony gőzhajót vásárol, és kétszer is több évig tartó kutatóutat indít. A keresés kezdetben sikertelen, de az alapos nyomozás végül egy ausztráliai sivatagba vezeti őket. 1889-ben az Adelaide-ból induló expedíciónak a mostoha természeti környezeten kívül Branicanné vagyonára pályázó fondorlatos gazemberrel is meg kell küzdenie. Szereplők
Magyarul
KépgalériaJegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia